2010/03/30

Világtojás,Húsvét, Fásultság

Kicsit elfáradtam, elfásultam, nem is nagyon blogolok. Bár nézelődni járok de azt hiszem most nagyon magam alatt vagyok.
Semmihez nincs kedvem, már a Húsvét se izgat:( csak a feladatok tömkelege, vár megoldásra.
Pedig kint szépen sütött a nap a napokban- most esik...- nehezen élem meg az újabb kerek szülinapomat.

MÁs:
Húsvéthoz közeledve Ilda kérdezte, a blogos társaktól, hogy mit jelent illetve tudja-e valaki, hogy mit jelent a 7ágú gereblye a tojás minták között.
Mert úgye mindegyiknek van jelentése. Régen legalábbis volt.
Én ezt gyűjtöttem anno, amikor egy könyv írásán fáradoztam, a sámán kultusszal kapcsolatban.


A „Világtojás”
Az Univerzum megjelenítésére utal a dobok tojásdad, kerek vagy ellipszis formája is.
Számos nép teremtésmítoszában, mint a finn Kalevalában is, a Világ tojásból keletkezett:  
A tojáshéj felső feléből az Égbolt, alsó feléből az Anyaföld, fehérjéből a Hold, sárgájából a Nap, pettyeiből a csillagok lettek az égen.  Jankovics Marcell szerint ezt a világmodellt az uráli, altaji, mandzsu-tunguz sámándobok többségének formája is tükrözi, melyben, ismerve készítésük módját, véletlen deformálódásuk kizárható
A „Középpontot”, (az Univerzumét és a dobét) mindig megjelölik valamilyen módon a sámándobokon, például a fogantyúként használt bőrszíjak, fa és fémhuzalok keresztezésével. A fogó keresztezését gyakran gyűrűformával, vagy az evenkik egy vasból készült madárfigurával ki is hangsúlyozzák. A keresztezést az evenkik „útnak” nevezik, a keresztezés köze­pén a kerek lyukat „a világ köldökének”. (A „Keresztút” is lehet a „Középpont” színhelye.) A keresztezett fogantyúk kiindulási pontjai a dob (azaz a világ) négy „sarka”. Ezek a pontok tekintettel a dobok kozmogóniai /asztrológiai/ kalendáris jelentéstartalmaira, az ekliptika négy sarokpontját is jelzik.

A hímes tojás
A tojás a régi emberek elképzeléseiben termékenységszimbólum volt, egyben a természet és a világ újjászületésének (ennek nyomán a kereszténységben Jézus feltámadásának) jelképe is. Kultusza, illetve a vele folytatott mágikus praktikák használata többek között a tavasz eseményeihez kapcsolódott:
Például vetéskor elhelyezték a barázdában, hogy ne érje jégverés és  bő legyen a termés, vagy  az állatok almába tették a szaporulat elősegítésére, még a 20. században is sírokra tették áldozatként. Húsvétkor piros, hímes változata ajándék volt: Keresztszülők adták keresztgyerekeiknek, vagy az eredetileg szintén termékenységvarázsló célú húsvéti locsolásért járt cserébe.
A hagyományos magyar díszített tojások motívumkincse és díszítési technikája eltérő és régiesebb a környező országok vagy a magyarországi nemzetiségek körében készült hímes tojásokkal összehasonlítva. A magyar nyelvterületen háromféle tojásdíszítés ismert: A méhviasszal írott, a levélrátéttel és a karcolással díszített. (Kivéve az Alföldet, ahol 50-100 évvel ezelőtt csak elvétve lehetett díszített – karcolt – tojást találni.) A hímestojás készítés feltehetően ismert volt már a honfoglalás kora előtt a magyarság körében. Erre Móra Ferenc régészeti leleteiből is következtethetünk, aki a kiszombori hun-avar temető egyik női sírjának ásatásakor a halott nő markában karcolt díszítésű tojás maradványait találta meg. 
A méhviasszal írott hímes tojások mintakincsének sok motívuma mutat vissza kereszténység előtti eredetre, a kereszténység előtti, animisztikus-mágikus hitvilágot tükrözve.
A magyar hímes tojások díszei eredetileg a tojás termékenységvarázsló, gyógyító, bajelhárító szerepét erősítő mágikus ábrák voltak. Legszembetűnőbb a régi tojásokon a felület felosztása függő­leges és vízszintes tengelyek mentén.
Ha jól megnézzük, a régi hímestojások a sámándobok síkban megjelenített mikrokozmo­szának miniatürizált és három dimenzióban ábrázolt változa­tai. A különbség annyi, hogy a dobok az Univer­zumot többnyire a középpontjában álló szemszögéből, belülről ábrázolják, a tojásnyi méretű kis univerzumok pedig, gömbölyűek lévén, a külső szemlélő szemszögéből mutatják tárgyukat. Mi­niatüri­zált mikrokozmoszként a tojások a dobok elvont-naturális ember és állatábrázolásai helyett jelképekkel csak jelzik, (ugyanakkor tükrözik, többszörözik) felosz­tott felü­letükön a Kozmosz „összetevőit”:
A Világ rétegeit, négy „sarkát”, a „Középpontot” –sőt: „a világ köldökét”–, „dobköteles” /!/ elnevezésű tojásminták Erdélyből és a Dunántúlról), a Világfát „fenyőág” vagy kis halmon/edényben álló virágornamentika formájában, (28-29.sz. ábrák), „sámánlétrát”,  svasztikát/napforgót, csillagokat. Tükrözés, többszörözés előfordul a sámándobokon is, gondoljunk itt az előbbiekben említett tuva sámándobra, illetve tükrözött, többszörözött a  sámándobja ábrája is.
 A tojásmintázásban a minták, illetve a pozitív-negatív részek pöttyezéssel történő kiemelése kizárólag a magyar tojásokra jellemző.Az apró pöttyek eredetileg a csillagos eget is jelezhették, hasonlóan az erdélyi bőr rosta lyukaihoz. Érdemes megfigyelni a 23.sz. ábra ormánsági hímes tojása és a 8.sz. ábra bőr rostája közötti feltűnő hasonlóságot.
Az Alsó Világ jelképei; hüllők, békák, kígyók stilizált képe vagy nyoma is fellelhetők ornamensekké alakulva a hímes tojásokon. Ilyen, békákat ábrázolók láthatók például a  barcasági, erdélyi hímes tojásain, vagy ilyen az ülő béka nyomára hasonlító „béka­segge” elnevezésű minta. A 35. sz. ábrán „kégyós” tojást láthatunk Kézdivásárhelyről. S bár Monoriné szerint a meander-minta, Nagy Mari - Vidák István szerint a Közép-ázsiai nemezminták a „vesztett utas” tojásminták  előképei, véleményem szerint ezek a „vesztett utas” minták is eredetileg kígyókat ábrázoltak.
Számos hímestojáson láthatunk sokszor már virágornamentikává alakult, eredetileg totemisztikus ábrákat; állatok nyomait, emberek, állatok egyes testrészeinek rajzait. Ilyenek a „kakastarés”, az „ujjas”, „teneres” (tenyeres) elnevezésű minták,  de eredetileg emberi (vagy sámán) kezeket ábrázoltak a ma „gereblés”, „tyúklábas” vagy „villás” néven ismert tojásdíszítmények is.
Végezetül, bár a dolgozat címe csak a régi magyar hímestojások sámándobokéval rokonítható díszítményeire utal, itt szeretném felhívni a figyelmet a „díszítés” különleges módját alkalmazó vasalt tojások világára. A napjainkban leginkább minden négyzetmilliméterén parányi patkókkal borított, Guiness-rekordként jegyzett, jobb esetben kovácsbravúrként számon tartott műremekek eredetileg szintén többszörösen kapcsolatban állhattak a samanizmus jelenségeivel. A sámánruhákon és dobokon a vasból készült részletek csörgő hangjukon vagy (fegyver, szerszám) ábrázolásaikon kívül anyagukkal is segítettek a gonosz erők távoltartásában. A tűzzel–vassal dolgozó, azokat uraló kovácsokat, a mágikus erejűnek tartott mestereket a legtöbb kultúrában emberemlékezet óta félelemmel vegyes tisztelet lengte körül.
Vasalt tojás vonatkozásában nem tudunk Móra Ferenc karcolt hímestojás leletéhez hasonló régészeti adatról. 1899-ből ismert egy rövid kis leírás szemmelverés ellen használt tuniszi patkolt tojásról. Beluleszko Sándor szerint  előfordulnak (a XIX-XX. század fordulója táján) megvasalt tojások Indiában, Pakisztánban, Tuniszban, ahol „szemverés és más igézetek, varázslások elleni óvszerül szolgálnak.”
A 41. sz. ábrán egy olyan vasalt tojást láthatunk, amelyre patkókon kívül sarkantyúkat is felerősítettek. A sámándob - hátasállat - mikrokozmosz – tojás rokonság gondolatmenetébe visszailleszkedve az ábrázolt tojásról mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy rajta is keresztülhalad egy „Világtengely”, mégpedig nem a síkban is kiteríthető felületén, hanem az alsó és felső „Középpontjain” elhelyezkedő két kis „Világhegyet” metszve. A ráerősített négy patkó a „hátasállat mi­volt” jelzése is lehet, annál is inkább, mert jelen van a lovas jelképe is a két sarkantyú (ösztöke - dobverő) formájában. A patkók, sarkantyúk és „Világhegyek” elhelyezésében az előbbiekben ismertetett tükrözés és többszörözés jelenségét is utolérhetjük.
Röviden összefoglalva az előbbieket, megállapíthatjuk, hogy a magyar hímes (és vasalt díszítésű) tojások és a sámándobok több területen rokoníthatók:
– Ilyen rokonítható terület lehet a funkcióikban a Kozmosz és a világ leképezése, megújulás (gyógyulás, termékenység) előidézése, és betegség, gonosz erők távoltartása.
– Rokon jelenségeket észlelhetünk megjelenésükben is: A „Középpont” (sőt: „a Világ köldö­kének”) és a Világ négy sarkának megjelölésében, bizonyos esetekben a motívumok tükrözésében, többszörözésében.
– Az említetteken kívül a tojások és a sámándobok ábrái, díszítményei rokoníthatók tartalmukban, (vagy a tartalomra utaló) elnevezésükben, sőt, mint azt a vasalt tojások esetében lát­tuk, a „díszítményt” alkotó rátét anyagában is.





A húsvéti tojáshímzés a népi díszítőművészet olyan ága, mely különösképpen tele van hiedelmekkel és szokásokkal . A tojás, mint a termékenység szimbóluma, fontos szerepet játszik a hiedelmek  között, de maga a díszített tojás ajándékozása a húsvéti ünnepekhez kapcsolódik. 
Olyan szokás ez, mely falun és városon egyaránt napjainkig elevenen él. A tojáskészítés nagy múltjára utal, hogy már népvándorlás kori avar sírokban is találtak ilyeneket. De ezt bizonyítják olyan díszítőelemek is, mint amilyen a svasztika egy változata, továbbá egy gereblyeszerű motívum és sok más olyan geometrikus minta, amely csak a húsvéti tojásokon őrződött meg. A díszítésre utalva nevezik hímes-, a színét tekintve pirostojásnak is Elkészítésének többféle módja közül gyakori a batik technika. A hideg tojásra a kívánt mintának megfelelően egy tollcséve segítségével megolvasztott viaszt eresztenek, majd az egészet színezik. Ezután a viaszt letörlik róla, alatta a minta fehéren marad. Majd zsíros ruhával átdörzsölik, amitől szép fényessé válik a tojás. Máskor a megfestett felületre a díszítményt hegyes szerszámmal karcolják. A tojásfestéshez, akárcsak a hímzéshez, minden házban értenek, de vannak kiváló specialistái, rendszerint öregasszonyok, akik jó szóért, esetleg néhány tojásért szívesen elvégzik a díszítés munkáját.

by Szaszi

4 megjegyzés:

eszterda írta...

Ezer köszönet az leírottakért! Ismét okosodhattam! És a képeken látható tojások gyönyörűek!

Hunszil írta...

Nagyon Köszönöm:)

Főkolomp írta...

Nagyon jó volt olvasni a leírást! Több gondolatot ébresztett bennem, én nem tudtam, mit jelent a gereblye. Pont én is kitettem egy tojásfestős ajánlást a blogomban, többször átnéztem a mintákat. Szerintem száz hasonló kérdést tudnék feltenni, mármint, hogy melyik minta, mit jelent. Utaltál Jankovics Marcellra, ha jól emlékszem, van egy szimbolika könyve, aminek nem jut pontosan eszembe a címe. Legalább ennek is utánanézek! Vagyis köszönöm, hogy ezen az esős, borus napon megmozgattad az agyamat!!!!
Zsu

Eszter írta...

Ma süt a nap és remélem meghozta jobb kedvedet! Kívánok Neked nagyon kellemes Húsvéti készülődést!
Puszi

Blog Archive