2009/06/10

Még nem írtam, mi történt a Magyarpolányi kiránduláson.
Vasárnap neki gyürkőztük magunkat és elindultunk családostúl, hogy megnézzük és résztvegyünk, a Magyarpolányi rendezvényen. A fiúk lázadoztak, hogy minek kell ilyen sokat utazni..... de végül is nagyon jól érezték magukat. Nem akartunk pályamatricát venni ezért a régi 7-en szágoldottunk lefele. Gyönyörű tájakon mentünk, éppen érett a repce és telis tele volt a táj ilyen sárga repce lankákkal.
Az embernek el állt a lélegzete olyan szép volt.



Jó hosszú kocsikázás után megérkeztünk egy kis zsákfaluba MAgyarpolányba.
Nagyon szépen felújított parasztházakat lehet látni a Petőfi utcába, megtartják eredeti formájukba, de felújítva gyönyörű hófehéren állnak és gyönyörködni lehet bennük.






Egy kis ismertetető, kedvcsináló :)hátha kedvet kap, egy kis kiránduláshoz.



NÉPI ÉPÍTÉSZET
Magyarpolányban nemcsak a házak műemlék jellegűek, hanem a településszerkezet is a régi falusi szerkezetre utal. A Veszprém megye falvaiból ismert településszerkezetek közül Magyarpolányban a többutcás típus alakult ki, mégpedig Ny-K-i irányban az egyik, É-D-i irányban - mintegy keretet alkotva - a másik főutca. Valószínű, hogy az É-D irányú utca lehetett a régebbi, és később adódott az igény a másik utca kialakítására. A Petőfi és Kossuth utca szélessége is erre utal. A két párhuzamosan futó házsor között széles területet hagytak, valószínűleg háziállatok, libák, kacsák helyi legeltetésére. A bal oldali telkek végében valamikor kis patakocska csörgedezett. Ez szintén a régi falusi telepedésre jellemző, gyakran építették a falvakat patak vagy folyó partjára. A lakóházak végét az ún. "hosszú házra" merőlegesen a gazdasági épületek zárták le, pl. oszlopos csűr. Sajnos ezek ma már nem találhatók meg. A máig szinte összefüggően megmaradt utca, a Petőfi utca, melyet az Országos Műemléki Felügyelőség 1968-ban 46 házzal népi műemlékké nyilvánított. Sajnos a műemlék épületek száma azóta néggyel csökkent. (1982-ben került sor műemléki felülvizsgálatra.) A védett utcát a bakonyi építkezésre jellemző tornácos, mellvédes, oszlopos, 2-4 osztatú kőházak alkotják. Nagy részük füstös ház volt, majd a szabad kéményes füstelvezetés vált általánossá. Az emlékezetben azonban ezek is füstöskonyhás házakként élnek. Tájház és Alkotóház A szabad kéményes konyha egyik oldalára szobát építettek, melyet a konyhából tüzelhető cserépkályhával fűtöttek. A konyha másik oldalára általában a kamra került. A ház belsejébe a tornácról a szobákba, a konyhán keresztül juthatunk. A házakat leggyakrabban fehérre meszelik, tetejüket régen náddal, napjainkban cseréptetővel fedik. A főhomlokzaton általában két kisméretű ablak és egy tornácra nyíló ajtó foglal helyet, melyek felett a tűzfal teljes hosszában egy sor cserépből álló vízvezető van, s ez megakadályozza, hogy az esővíz az épület tövébe csorogjon. A padlás szellőzőnyílása a homlokzat csúcsában van, hosszúkás, gyakran kereszt alakú. A szellőzőnyílás alatt rendszerint feltüntették az építtető nevének kezdőbetűjét és az építés évét. Még néhány házon látható egyéb díszítésmaradvány is, amely stilizált virágot vagy kereket ábrázol. A bakonyi falvakban gyakoriak az ilyen típusú házak, azonban máshol összefüggő utcasor nem található, csak Magyarpolányban. NÉPVISELET Magyarpolány lakóinak legjellegzetesebb, hagyományos kultúrájának legtovább élő emléke a népviselete volt. A viselet a múlt század második felében és a század elején a következőkből állt: az asszonyok fapapucsot, bő szoknyát (khil), blúzt (röpedli) és kendőt viseltek. Hétköznap kékfestő rózsás vagy apróvirágos ("flokony") szoknyát és ugyanabból az anyagból való blúzt hordtak. Ünnepnapokon zöld, kék, kávébarna vagy fekete szoknyát és ugyanabból az anyagból való blúzt viseltek. Egy ruhához hat méter anyagra volt szükség. Nyáron a lányok, asszonyok fehér, világoskék vagy rózsaszín delinkarton ruhát viseltek. A nők alsóruházata az ing volt, amely a lányoknál sifonból, asszonyoknál kendervászonból készült. A kendő hétköznap delinkartonból volt, piros, fehér, barna mintával. Ünnepnap selyemkendőt tettek a fejükre, fehér, fekete, világoskék, rózsaszín, piros színben, koszorús mintával. Télen fekete berliner kendőt viseltek. A férfiak viselete nyáron háziszőttes gatya és ing volt, és ilyenkor mezítláb jártak. Télen a háziszőttes gatya volt az alsónadrág, amihez a legények nadrágot, a házasemberek csizmanadrágot hordtak. A csizmanadrág szürke struckszövésű kordszövetből készült. Ehhez még tarka inget, fekete szövetmellényt és fekete szövetkabátot vettek fel. Téli ruha volt a félkabát, legényeknek kávébarna, házasoknak fekete színben. Ehhez a férfiak kucsmát, a legények sildes sapkát használtak. A házas férfiak nyáron kalapot viseltek. Ünnepi viselet volt a fekete, zöld, barna, sötétkék kordbársony nadrág, fekete szövetmellény, fekete szövetkabát. EGYHÁZI MŰEMLÉKEK A község műemlék plébániatemplomát az egyesített zirci és heinrichaui (sziléziai) cisztercita apátság építtette Szent László király tiszteletére. A templom 1761-től épült, egyhajós, előreugró homlokzati toronnyal. A torony fedése eredetileg barokk hagymakupola volt, de az 1868-as tűzvész után cserélték ki a mai romantikus toronysisakra. SZENT LÁSZLÓ TEMPLOM TEMPLOM BELSŐ A templom bejárata fölött az egyesített zirci és heinrichaui apátság címere látható. Ez utóbbi vörös kereszt, négy szár közében a Mors szó egy-egy betűje, ami Heinrichau francia anyamonostorának, Morimundusnak a rövidítése. Zirc címere pedig a kék mezőben kavicsot tartó daru, az éberség jelképe. A két címert egy apáti infula, főpapi süveg fogja össze. A templom felszentelése 1769-ben történt, amikor a szentély elkészült. Ezt örökíti meg a templom szentélyét a hajótól elválasztó diadalíven a következő latin nyelvű felírás: "Isten dicséretére és a nép üdvösségére emeltette, Szent László király tiszteletére és a háromszemélyű egy Isten dicsőségére díszítette és ünnepélyesen felszentelte Konstantin zirci apát 1769." A hajó és a torony építése 1773-ban fejeződött be. A templom művészeti stílusa a rokokó és a klasszicizmus között uralkodó füzérdíszes, copf stílus. A főhomlokzaton az előreugró torony uralkodik, az oldalakon a különböző formájú ablakok dominálnak. A mai részletformák inkább a múlt századi átépítés eredményei. Kevésbé barokkosak, az íves, lágyabb vonalvezetés helyett a szögletesek a jellemzőbbek. A belső az előtérből, a három boltszakaszos hajóból és a szentélyből áll. A templombelső megőrizte barokkos jellegét: a cseh boltozatok, a tagolt falpillérek és azok fejezetei a XVIII. századi építés igényes produktumai. Igen szépek a fából faragott, virágfüzérekkel, kagylókkal díszített jón oszlopfők. A boltozatokon freskókat látunk. A szentély mennyezetképén Szent István király ajánlja fel koronáját Szűz Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának. A freskó színei erőteljesebbek a többinél, ezért valószínű, hogy később átfestették. A hajó mennyezetén az első boltszakaszon Szent László király életéből vett legendás eseményeket látunk: A szarvasok és bivalyok feltűnését és a cserhalmi csatát. A kép közepén a szent király a templom homlokzatának képét ajánlja egy felhő közül előtűnő angyalnak. A második boltozaton a zirci apátság alapítóját, III. Béla királyt látjuk, amint az égre nézve, a feléje jobb felől lépcsőn közeledő ciszterci szerzetesekért könyörög. Balról a zirci templom és apátság még a régi alakjában látszik. A dekoratív keretben négy szerzetes alak, valószínűleg Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Benedek és Szent Bernát. Az orgona feletti freskó Szent Cecíliát, az egyházi zene védőszentjét ábrázolja angyalok társaságában. A bejáratnál a kórus alatti boltozatokon az erkölcsi erények jelképeit látjuk. A főoltár koporsó alakú copfdíszítésű baldachinos (mennyezetes) oltár. Az oltárszekrény fölött sugárkeretbe foglalt Krisztus monogramot látunk (IHS). Az egész oltárépítmény lomb- és virágfüzérekkel, valamint angyalokkal díszített. Az oltárkép Szent László királyt ábrázolja, amint vizet fakaszt a sziklából., festője M Raub, aki 1770ben festette az oltárképet. Az oltárkép fölött felhő- és sugárkoszorúval övezett háromszögben Isten neve: Jahve. Az oltár két oldalán Szent István király és Szent Imre herceg fából faragott szobra látható. A mellékoltárok keretes vagy rámás oltárok, ugyancsak copfokkal, virágfüzérekkel és angyalokkal díszítve. A jobb oldali oltárkép Szent Péter apostolt, a bal oldali Bűnbánó Mária Magdolnát ábrázolja. Alkotójuk A. F. Maulberts, aki a zirciek kedvelt művésze volt ez időben, és Nagytevel templomába is festett ugyanilyen témájú képeket. A templom faragványokban leggazdagabb berendezési tárgya a szószék. Feljáratán a nagy nyugati egyházatyákat, Szent Ambrust, Nagy Szent Gergelyt, Szent Ágostont és Szent Jeromost látjuk. A háttérfalon és a mellvéd domborművein különböző szentírási jelenetek. A hátlapon Lázár házában látjuk Jézust, akit Mária és Márta hallgat, míg a homlokoldal Lázár feltámasztását ábrázolja. Az elülső oldalon ugyancsak Jézust látjuk az emmauszi tanítványokkal. A mellvéd párkányán a hit, remény és szeretet jelképeit angyalkák tartják. A szószék hangvetőjén Jézus, mint jó pásztor a fák között, pásztorbottal és kalapban, vállán báránnyal. Széltől lengetett bő ruhában lépked le a szelíd dombhullámokon. Lába alatt egy sárkánykígyó, a gonosz lélek jelképe. A tájat legelésző juhok és kispásztornak öltözött négy angyal népesítik be. Említésre méltók még a templomban lévő faragott gyóntatószékek, a keresztkút és a húsvéti gyertyatartó. Gazdagon díszített a kovácsoltvas kórusrács is. A zenélő angyalokkal ellátott 8 változatú orgona ugyancsak szép barokk alkotás. A KÁLVÁRIÁT 1770 körül építették a község felett emelkedő dombra, ahova 153 egyenes lépcső vezet fel. Pihenőinél öt sátortetős stáció (állomás) épületben, közel életnagyságú festett faszobrok láthatók. A hagyomány szerint a sváb Listner testvérek alkotásai. A szobrok a fájdalmas szentolvasó (rózsafüzér) öt titkát ábrázolják: Jézus az Olajfák-hegyén, a megkorbácsolás, a "töviskoronázás", a keresztre vitel és keresztre feszítés. A feljáratnál az Amerikába kivándorolt 107 hívő adományából 1901-ben elkészült "amerikai keresztet" találjuk, Polatsek Máté keszthelyi kőfaragómester alkotását. Ugyancsak a feljárat előtt van Czimmermann József és neje, Veibl Ágnes által állíttatott Fájdalmas Szűz (Pieta) kőszobra 1901-ből. A hegycsúcson lévő újgótikus kápolna DK-DNY-i fekvésű, 1910-ben építette Wéber zirci kőművesmester. Belmérete 6x12 m. A tiroli stílusú Fájdalmas Szűzanya-oltárt Schmidt József budapesti oltárépítő készítette 1910-ben. Üvegfestményei: Szent István király, Szent József, Szent Bernát, Szent László király, Szent Erzsébet, Páduai Szent Antal, Szűz Mária, Jézus Szíve és Magyarok Nagyasszonya Palka Józseftől valók. A kápolna déli oldalán egy szentsír található. Valószínűleg ez volt a hatodik stáció, mert a régebbi írások ennyit említenek. RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIAHÁZ A magyarpolányi római katolikus plébániát 1761-ben alapította a zirci apátság. Az 1779. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint még nem volt plébániaépület, a plébánia adminisztrátora uradalmi épületben lakott. Más források viszont azt mondják, hogy már 1763-ban elkészült a plébánialak, két szobával és a gazdasági épületekkel együtt. Az 1866-ban írt plébániatörténet szerint pedig a régi szerzetesi szálloda 1785-ben építtetett át lelkészi lakássá. Ezen adatok alapján először uradalmi épületben lakott a plébános, majd 1763-ban elkészült egy ideiglenes plébánialak, és 1785-ben történt a mai plébániaház átépítése.

http://www.polanyinfo.hu/

Elég kihaltnak tűnt minden mag be nem fordultunk a Petőfi utcába....ott ár láttunk autókat, sok sok embert jó helyen járunk.....
Bementünk körbe néztünk minden, megnéztük a kiállítást, megvártuk a megnyitót de azon szinte olyan sokan voltunk, hogy a fiúk a" langalónál" megálltak és míg folyt a beszéd ők jól megtömték magukat :)))Azt mondták ilyen finomat rég ettek:)))Kaptak ráadásul hamuva sült pogácsát is :)
Nem sokáig tudtunk maradni, mert még haza is kellett érni, meg a fiúk megszerették volna nézni a Balatont is így irány haza.... Megálltunk haza felé még a balaton partján sétáltunk egyet, haza fele elkapott a zápor és igen csak cikázott a villám a fejünk felett, de mire pestre értünk mintha misem történt volna itt :)

Na szóval röviden ennyi... nézzétek el nekem (nem vagyok a szavak embere) hogy, néhol döcög a történet :)

1 megjegyzés:

Eszter írta...

Szia!

Klassz lehetet ez a kirándulás! Imádom ezeket a tornácos házakat. Idén ha elmennek az "albérlőink" A bejárat felett a fecskék és ha a pénz is meg lesz addigra én is ilyen gyönyörűségesre szeretném megcsináltatni a gangot!

Blog Archive