2009/01/26

Közeledik, Bálint napja :)


Szívesen írok néprajzi vonatkozású dolgokról, mert szívem csücske, sőt életem része.

Szeretem a néprajzot, a hagyományainkat, fazekasként-népi játszóház vezetőként szeretném átadni mindenkinek-gyerek, felnőtt-akit érdekel, vagy csak nem tudja -minden ami őseink életének szerves része volt.

A népszokásokról most csak röviden annyit, hogy amíg a Bálint napot "Valentin napként" ismerjük meg és így válik közismerté, addig bőven van mit "ápolnunk" a néphagyományok kapcsán. Mert, hogy a Bálint nap, a Magyar néphagyományban is igen régóta élő ünnep.



Valentin- vagy Bálint-nap?

Budapest utcáin már a múlt héten sem lehetett tágra nyitott szemmel járni, csak hunyorogva, merthogy az égőpiros lufik vakítóan belevilágítottak a járókelők szemébe. A reklámok futószalagjáról, hangosanbeszélőkből, óriásplakátokról köteleznek bennünket az elárusítók: készüljünk, Valentin-nap jön, lepje meg kedvesét, szerelmét, barátnőjét.

Hiába, az üzlet az úr!

A felnövő nemzedéket nem okolhatom, amiért számára csak Valentin-nap létezik, és ez a nap a szerelmeseké, de hogy miért, honnan ered, miért ezt a napot nevezik a szerelmesek napjának, az már nem ismeretes előttük.

Lehet, hogy nem is érdekli őket, hiszen ők már ebbe születtek bele. Eredetkérdéssel nem foglalkoznak. Ismételten: nem őket okolhatjuk. A globalizálódó világ azt diktálja: csak előre nézz. Mi pedig nem hívjuk fel a figyelmüket a dolgok hátterére.

Tudom, nem fordulhatunk szembe a világgal, most ez a trend. Ezt kívánja tőlünk a „bizniszvilág”.

Mégis, talán alkalomadtán beszélnünk kellene tanulóinkkal, gyermekeinkkel a hagyományok eredetéről.

Február 14-én ünneplik nevük napját a Bálintok. A reánk maradt feljegyzések különbözőképen szólnak:

- A névadó Bálint buzgó pap volt Rómában, sok pogányt a keresztény hitre térített. 269-ben fejezték le. ( Marczell Béla közlése alapján)

- Olasz ókeresztény vértanú. Az Érdi-kódex szerint egy pogány fejedelem azt mondta neki: ha vak lányát meggyógyítja, hívő lesz. Bálint püspök imájára meggyógyult a lány, és a fejedelem megtért. (Keresztény nevelés c. könyv)

- E napon két Bálint is ünnepli a neve napját. Életükről azonban keveset tudunk. A legenda szerint az egyikük, a római, imádkozásával meggyógyított egy beteg fiút, mire az szüleivel együtt megtért. Bálintot Claudius császár uralkodása idején, a keresztényüldözés során fejezték le 269-ben. A másik, a terni Bálint püspök, vértanúhalált halt. Ők ketten osztoznak február 14-én, alakjuk keveredik. (Halász Albert: Jeles napok, népi ünnepek a Muravidéken)

Szent Bálint ókeresztény vértanúhoz szoktak imádkozni a nyavalyatörés (epilepszia) gyógyulásáért, mert a legenda szerint Szent Vitus és Szent Bálint gyógyították életükben ezt a betegséget; ezért az attribútumuk is betegek (nyomorékok). (A Keresztény Művészet Lexikona)

Szent Valentin emlékére neve napján világszerte megajándékozzák szeretteiket az emberek. Valentin kultusza a második századra vezethető vissza, ekkor élt Valentin. A legelterjedtebb történet szerint Valentin keresztény hite miatt második Claudius börtönében sínylődött, s a börtönőr leányának visszaadta látását. Mielőtt 270. február 14-én kivégezték, a leánynak egy üzenetet küldött:

„A TE VALENTINOD” - így vált ez az üzenet világszerte ismertté.

A Valentin-napi szokások az ősi pogány templomáldási ceremóniákból alakultak ki. 496-ban Gelasius pápa rendelte el, hogy Szent Valentin napját február 14-én ünnepeljék. Az angolok már 1446-ban ünnepelték ezt a napot. Az 1700-as években divatossá váltak a Valentin-verseskötetek. A 19. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek ezen a napon.

Magyarországon 1990-ben éledtek fel a nap megünneplésével kapcsolatos szokások és rendezvények. Azóta már a MÉDIA közösségi rangra emelte a Valentin-napot, s (gyorsan) beépült az új ünnepek sorába. Minden valószínűség szerint tovább fog élni, mint a stafétavárás vagy a nők napja, mert ez alkalomból egyedi érzéseket céloztak meg az üzletemberek, mellyel az erre legfogékonyabb közeget befolyásolják.

Bálint-nappal kapcsolatban a néphit gazdag jóslás-és hiedelemanyagot őrzött meg. Általánosan elterjedt hiedelem, miszerint a madarak ezen a napon tartják lakodalmukat, párt választanak. Ha csiripelésük messzire hallatszik, jó idő lesz. Sok helyütt magokat is szórnak nekik, hogy segítsék örömüket. Azokra a területekre, ahonnan a vadgalambok elköltöztek, erre a napra várják visszatértüket. A gyümölcsöskertekben kezdetét veszi a fák metszése, és a néphit szerint ezen a napon gyümölcsfát is ültettek, akkor gyorsabban megkapaszkodott, hamarabb rügyezett, gazdag termést hozott. „Bálint napján jó tyúkot ültetni, mert akkor a háznak szerencséje lesz az aprójószágban egészen a következő esztendő Bálint-napjáig.” (Jung Károly: Régiek Kalendáriuma) Muravidéken a fákra perecet, aprósüteményeket aggattak, és a gyerekek együtt lakodalmaztak, ujjongtak a madarakkal.

Rábaközben azt mondják, hogy Bálint a verebek védőszentje, mert már nekik is kezd kedvezni az időjárás. Napkelte előtt a szőlőtermesztők megkerülik a szőlőt, megmetszik négy sarkán a tőkéket, hogy a tolvajoktól és a madaraktól megvédjék. Máshol a gazda ugyanezzel a céllal körüljárja háza táját.

Ez a nap a tavasz közeledtét is jelenti, ideje beszerezni a vetőmagot. Néhány időjósló megfigyelés is kapcsolódik e naphoz. Bácsfeketehegyen a hideg időnek a jele, ha ezen a napon megszólal a pacsirta, s azt mondja: „csücsülj beö „, akkor még hidegre kell számítani. Topolyán a szeles időt nem szeretik a háziasszonyok, mert ez azt jelenti, nem lesz tojás egész évben. A férfiak meg az esőtől félnek, mert a hagyomány szerint akkor kukoricán kívül másból nem lesz jó termés. (Penavin Olga)

Ejtsünk néhány szót a többi februárban előforduló jelesebb névnapról is. Február 16-a Julianna napja. Ókeresztény vértanú. Egyik legkedveltebb keresztnév volt a magyar nyelvterületeken. Névadója népköltészetünkben a Júlia szép leány című népballadának. Nevéhez Dorottyával kapcsolatos időjóslás kapcsolódik: ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.

Február 19-e Zsuzsanna. Az ószövetség jámbor asszonya. Fürdőzve vagy almával a kezében ábrázolják. A magukra maradt bányászasszonyok Zsuzsannát tekintették rágalmak elleni oltalmazójuknak. Protestánsok körében kedveltek a Zsuzsanna-misztériumjátékok. A pásztorok azt tartják: Zsuzsanna leginkább rápisil a hóra, és az elolvad. Bálint Sándor említi, hogy 1870 táján a bánáti Magyarittabén Zsuzsanna-játékot adtak elő. Sajnos, ennek ma már nyoma sincs.



Nincsenek megjegyzések:

Blog Archive