2009/01/27

Gabona csíráztatás



Eleink és minden nép legfontosabb ős alap tápláléka a gabonák voltak ! Ezeket téli szállásterületeiken rendszeresen termesztették, amely terület természeti adottságokkal, hegyekkel védett volt.Alaposan feltételezhető, hogy elődeinknek ez a területe mindig is a Kárpát medence volt, innen mentek és ide jöttek vissza. Hogy milyen néven hívták őket ( szarmaták, szkíták, hunok, avarok, magyarok) ez változó volt, de itt éltek mind a Kárpátok ölén és egy nagy családba tartoztak. Gabonáink voltak: A KÖLES, az ÁRPA, a HAJDINA ( 4000 éves múltja van) és a TÖNKÖLY BÚZA. Feltételezhető még a barna rizs ( mely 6000 éves múltra tekint vissza). Ezekből a gabonákból készítették hússal, zöldségekkel együtt a híg kása-ételeket, amelyek receptjeit később folyamatosan leírom
Amiért most írok és eszembe jutott a téma a tavasz közeledtével a Gabona csíráztatások: Maga a csíráztatás egyszerű dolog, házilag is könnyen elvégezhető- lehet speciális edényben
( műanyag, cserép) de lehet egyszerű befőtt
es üvegben is.
Egy éjszakára beáztatjuk búzánkat, másnap enyhén vizes tálcára tesszük vagy üvegbe és vizes ruhával letakarjuk. 4 napig, naponként leöblítve -friss vízzel nedvesen tarjuk szoba vagy konyhahőmérsékleten.
2-5 nap alatt rendszerint pár milliméteres csírák
hajtanak ki.


Nem kell hosszúra hagyni, a 4-6 mm az ideáális.Ekkor fogyasztható.
Használhatjuk müzlikhez, salátákhoz, vagy csak egyszerűen rászórni, belekeverni valamibe..:)
Főleg télen érdemes készíteni, mert a szervezet ki van ilyenkor éhezve az ilyen természetes vitamin özönre, amit semmilyen mesterséges multivitamin tbl. nem tud pótolni.
A mag nedvét kipréselve készítjük a CSIRIPISZLIT-CSÍRAMÁLÉT.


Nincsenek megjegyzések:

Blog Archive