2008/11/24

Esik a hó




" Esik a hó az első hó, az egész udvar csupa porcukor,Kicsi öröm ez a szívekben...."
/Piero/

Este bandukoltam hazafele egy újabb tájékoztató szülőiről és meg -meg álltam gyönyörködni a hóesésben, olyan szép volt... csend, halvány lámpa fény, hó esés... előkaptam a fényképező gépem, hogy lefotózom de ,már-már giccsesnek hatott volna ezért az emlékeimbe eltároltam, úgy mint azokat a karácsonyokat amikor még kislányként szánkóval, hógolyózás közepette sétálunk át nagymamámékhoz a családi összejövetelre..., ahol már várt ránk a meleg kakaór és arra a sok-sok illatra ami vegyült... fahéj,narancs, beigli, ...:)


Haza érve csináltam egy jó forró csokit, majd utána kezdődhetett a hó csata az udvaron, közben ment a hólapátolás...:)


"Téli napok következnek,
Fehér takarók szövődnek,
Meghajlik a sok fa ága,
Lehúzza a zúzmarácska.

Közeleg a téli ünnep,
Fehér takarók szövődnek,
A természetnek csodája,
A zúzmara csillogása.

Ahogy reggel fölébredtem,
Ablakomon kinéztem,
Alig hittem amit láttam,
Azt hittem mesében jártam.

A nap első sugarával
Barnította a zúzmarát.
Minek meleg sugárzása,
Olvasztja a díszes ruhát.

Oly szomorú lett zúzmara,
A könnyeit is hullatta.
Hullt a könnye földre-fára,
Járókelők ruhájára.

A szellő mikor ezt látta,
A fa ágát meglóbálta.
Lehullott a zúzmarácska,
Kopár lett a fának ága.
/Bagi Istvánné: Téli takaró/


Nincsenek megjegyzések:

Blog Archive