2008/07/21


GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK

-Mi az Agyag : Olyan több millió éve kialakult, vizet tartalmazó természetes nyersanyag, amely különféle kőzetek mállásakor keletkezik. Tartalmaz alumínium-oxidot, szilikátokat és kis mennyiségben más ásványokat is.

- Mi a Kaolin: Nevezik porcelánföldnek vagy porcelánagyagnak is. Nevét a kínai Kao ling hu� szóból kapta, mely annyit jelent, hogy a Kaó-hegy földje. Fehérítésre használják az agyagmasszához keverve, Egy igen erősen hőálló, nagyon tiszta anyag, mely félplasztikus, azaz nem nagyon képlékeny.

- Képlékenység : Ez a kifejezés alatt az agyag megmunkálhatóságát értjük. Az agyagokat, ha vízzel feláztatjuk egy jól formázható masszát nyerünk. Ebből a masszából különféle tárgyakat készíthetünk, melyek a száradás után is megőrzik a kialakított formájukat. Ha a megszáradt kerámia tárgyhoz ismét vizet adunk (feláztatjuk), újra formázható lesz.

-Bőrkeménységű állapot: Az agyag korongozás utáni nap bekövetkező állapota, ún. másnapos� állapot. Tapintása hűvös, nedves. Ebben az állapotban az agyag már elmozdítható a helyéről, de még mindig könnyen Formázható, és véshető. Csak ennél az állapotnál lehet a füleket ráragasztani, illetve a különféle rátéteket, plasztikus díszeket hozzáilleszteni. Ekkor díszíthető engóbokkal és vonható be fehér masszával is.

-Agyagpép :Az elkészített tárgyakra fülek felhelyezéséhez és különféle rátétek illetve egyéb alkatrészek összeillesztésének a közvetítőanyaga. Homogén, tejföl sűrűségű, melyet a víz (50%) és az agyag (50%) keverékéből nyerünk. A kerámiák készítésénél az egyetlen ragasztóanyag, melyet az agyagtárgy bőrkemény állapotában használunk.

-Öntőföld (Engobe, földfesték) :Fehér agyagból nyerik, folyósítják. Fehér, homogén, folyós (tejföl sűrűségű), matt. Díszítéshez, máz alatti alapozáshoz használják. Mártják vagy festik. Használják önmagában vagy színezik színezékkel (színtest) vagy fémek oxidjaival. Színezékkel keverve 1 kg fehér öntőföldhöz 10 dkg színtest mennyisége az optimális. Színezés után színes öntőföldet kapunk, melyet francia nevén engobe-nak (engób), magyar nevén földfestéknek nevezünk.

-Színtest :A színtestek különböző színező fém-oxidok együttes keverékéből előállított színek. Ezeket úgy is nevezhetjük, hogy oxid komponensek, de bizonyos arányban keverve Csak egyféle színtest állítható elő többféle oxid keverékéből. Például a fekete színtest csak különböző sötétre égő oxidok keverékéből keletkezhetnek, hiszen fekete önmagában nem létezik. Vas, króm, mangán, réz és a kobalt vegyületek különféleképpen kombinálnak egymással, és így készítik el a fekete színtestet.

-Oxid :Különféle fémek oxidált állapota. Az oxidokat a kerámia festékek, engóbok és mázak színezésénél használják, összetevőként. Pl.: króm-oxid-zöld, kobalt-oxid-kék mangán-oxid-barna, urán-oxid-vörös, antimon-oxid-sárga.

-Terrakotta :A kerámia tárgyak első égetése után elért állapota. Agyag+tűz=terrakotta (cserép). A cserépnek már nagyobb a porozitása, mint a tárgy égetéselőtti (agyag) állapotában. Ilyenkor vonhatjuk be mázakkal is. Szilikát üvegolvadék Egy megfelelő máz áttetsző (transzparens), vagy fedő (matt), ezért szükséges olyan anyagok hozzáadása a mázhoz, melyek ezt elősegítik. Üvegképzés céljából, kvarcot (szilícium-oxid=SiO2=kovasav) viszünk be a mázakba. Azonban az olvadáspontjuk igen magas, ezért alkáli fémeket és ezek oxidjait használják olvadáspont csökkentőként. Ezeket az oxidokat és a kovasavakkal alkotott vegyületeit nevezzük szilikátoknak. A mázak ennek megfelelően bonyolult összetételű szilikátok, és tulajdonságaik a sav (kovasav, szilícium-oxid, SiO2) és a bázis (alkálifémek: kálium, magnézium, bárium, oxidjai) arányától függenek. Minden máznak kell kovasavat tartalmaznia, a bázikus anyagokat pedig adagolhatjuk hozzá, tetszés szerint, akár el is hagyhatjuk vagy ki is cserélhetjük egymással. Máz feletti festék

-Mázak, zománcok, lüszterek.: Por alakban forgalmazzák. Vízzel megfelelő arányban kikeverve kerülnek folyékony állapotba és válnak alkalmassá . a kerámia tárgyak bevonására. Lehetnek mattak (fedő) vagy fényesek (transzparens). Az ecsettel vagy mártással felvitt felületen gyorsan száradnak, megszilárdulásuk az égetés során következik be. Figyelni kell az adott mázak előírt égetési hőfokának pontos betartására!

- Hogyan kerülhet a máz a tárgyakra, és hogyan szilárdul meg rajta?

A mázakat felvihetjük a tárgyakra -mérettől és formától függően- bemártással, fújással (szórópisztoly, kézi fújó), ecsettel. A máz megtapadása, a cserép és a máz közötti kapcsolat azon alapszik, hogy az égetés közben meglágyuló üvegolvadék a kerámia alapra is többé-kevésbé oldó hatással legyen, és kémiai reakció alakuljon ki közöttük. A mázakban található megolvadó kvarc, kapcsolatba lép a cserépben található kvarccal. A máz és a cserép az égetés során átmenetileg kapcsolódik össze. Ez a réteg minél erősebb és intenzívebb annál erősebb lesz a máz. A kapcsolat véglegesen a lehűlés után szilárdul csak meg. Az agyag égetés előtt még nem rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, ezért ez a munkafázis még nem végezhető el. Mivel a cserép porozitása nagyobb, mint egy égetés előtti agyagtárgynál, ezért a máz jobban megtapad rajta.

-Kompresszor :Mázak, engóbok kerámiatárgyak felületére való egyenletes felvitelét segítő berendezés. Működésének elve egy levegősűrítő tartály. Szórópisztollyal permetezzük fel a tárgyakra a vizes festéket és mázat.

-Miben térnek el az ólmos és ólommentes mázak? Az ólmos mázakban nagy mennyiségű ólom-oxid (Pb3O-szilárd) vagy ólom gél (PbO-folyékony) található (40%). Ezek a legjobban olvasztható anyagok, ennél fogva minden alacsony hőmérsékleten olvadó mázban (920-960 fok Celsius) megtalálhatóak. Hátrányuk, hogy mérgezőek, ezért használati tárgyakon nem javasolt az alkalmazásuk. Az ólommentes máz az előbb említett mázaktól már annyiban különbözik, hogy az olvasztóhatás lecsökkentésére nem mérgező anyagot visznek be a mázba. Ezek általában kálium-oxid (K2O), nátrium-oxid (Na2O), melyek nem mérgezőek viszont lecsökkentik a szilícium olvadáspontját 1000 fok Celsius közelébe. Ezért alacsony tűzön is nagyon jól olvadnak, előnyösek használati tárgyak készítésére.

-Hogyan kell a kemencét felmelegíteni és milyen hőfok az ideális?

A tárgyakban ún. fizikai víz található, ez a víz csak lassan tud elpárologni. Amennyiben túlságosan gyorsan haladunk 100 fok Celsius fölé, akkor a gőz nyomása a cserép belsejében olyan nagy lesz, hogy a pórusrendszeren át nem tud folyamatosan eltávozni. A gőznyomás úgy megnövekszik, hogy a tárgy szétrobbanhat vagy egyes részei lepattanhatnak. A tárgyak kritikus előmelegítési szakasza 100 fok Celsiustól 300 fok Celsiusig zajlik le. Ha a tárgy kibírja ezt a szakaszt, akkor már nagy a valószínűsége, hogy a továbbiakban hiba nem léphet fel az égetés során. A megfelelő hőfok egy tárgy esetében is többféle lehet: Zsengélés (1. égetés): általában 960 fok Celsius: a tárgy terrakotta (cserép) lesz. Mázas égetés (2. égetés): máztól függően alakul 900 fok Celsiustól általában 1000-1200 fok Celsiusig.

-Felrakásos technika :A legősibb kerámia-készítési technika, mely során kézzel sodort agyaghurkákat illesztenek egymásra. Előnye: kis helyigény kevés eszköz szögletes formák is kialakíthatóak .Hátránya: Időigényes lassú és nagyon nagy pontosságot követel.

- Korongozás :A kerámia formázás legnagyobb vívmánya és bármilyen forgástestet el lehet készíteni vele. Ez a legmagasabb szintje a kézzel történő formázásnak. A tárgyat egy forgó korong segítségével készítik el, ez lehet: lábbal hajtós elektromos. Előnye: gyors, hengeres tárgyak könnyen elkészíthetőek vele Hátránya: eszközigényes, nagy a helyigénye, költséges. -

-Fakés : Fából készült formázóeszköz, melyet a korongozáshoz használnak. Könnyen simítható, de csíkozható is vele a felület, ami kézzel nehezen érhető el. Segít a tárgy egyenletes falvastagságának kialakításában és a domború, homorú formák létrehozásában. Tökéletesen egyenes, sima felület kialakítása csak fakéssel alakítható ki.

-Raku :Ez egy kerámia kiégetési technika, mely Japánból ered. A tárgyak érdekes felületűek lesznek a lehűlésük után. A tárgyakat először oxidációs (normál) kemencében felhevítik vörös izzásig, majd csipesz segítségével kiveszik a kemencéből és szerves anyagot tartalmazó edénybe helyezik, redukálják. A szerves anyag lehet például: fűrészpor, papír, falevél. A redukálás azt jelenti, hogy kevés levegő jelenlétében lefújtják az edényben a kerámiát.

-Majolika: Nevét eredeti lelőhelyéről, Mallorca szigetéről kapta. Először az ókori arab népek használták. Itáliában a XV. Században terjedt el. Fehér agyagmasszából készül, alacsony hőfokon égetik ki és ónmázazzák.

- Fajansz: Az olaszországi Faenza városából ered, Itáiából. 1100 fok Celsiuson porózusra égő fehér agyag. Általában ólom vagy ónos mázzal vonják be.

Miben különbözik a kültérre is helyezhető, fagyálló kerámia a beltéri kerámia tárgyaktól?

A fagyálló kerámiákat olyan alapanyagokból célszerű elkészíteni, amelyek a kültéri igénybevételeknek is ellenállnak. Ilyen a pirogránit, melyet gázkemencében 1400 fok Celsius és 1600 fok Celsius között égetnek ki. Azért fontos a magasabb hőmérsékleten való kiégetés, mert az erre alkalmas masszák az 1400 fok Celsius feletti hőmérsékleten már tömörre égnek ki, s ezáltal a víz nem tud behatolni a tárgy belsejébe, így az nem fagy szét.

Nincsenek megjegyzések:

Blog Archive